Egy Nap – filmbemutató New Yorkban

Egy nap

Egy 2018-ban készült magyar film, az “EGY NAP” bemutatójának örülhetett a New York-i filmszerető közönség. Az “Egy Nap” egy elsőfilmes rendező, Szilágyi Zsófia alkotása. A filmet a rendező jelenlétében mutatták be New Yorkban, a Museum of Moving Image vetítőtermében. Tudósításom a filmbemutatóról.

Nemzetközi elismerés

Az EGY NAP című film magyar plakátja

Az “Egy Nap” az anyaságról, annak nehézségeiről szól, női szemüvegen keresztül, női érzékenységgel bemutatva egy család néhány konfliktus helyzetét. A film bár a mai magyar valóságban játszódik, de úgy tűnik, hogy a nemzetközi filmes szakma meglátta benne azt, hogy ugyan a történet egy budapesti család életét mutatja be, de valójában ez a történet a világ számos pontján hasonlóan történhetne meg, hasonló érzelmeket hívhat elő a nézőkből. Ezt bizonyítja az, hogy bár a film tavaly készült, de már több díjat is begyűjtött több filmfesztiválon.

Az eddigi legfontosabb díjat a FIPRESCI díjat, a CANNES Kritikusok Hetén kapta 2018-ban. Szamosi Zsófia, a női főszereplő megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Magyar Filmdíjat, valamint a Kassai, a Szarajevói, a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon is a legjobb színésznőnek választották. A film elhozta a Luxemburg Cinéast 2018 Nagydíját. A Cleveland Nemzetközi Filmfesztiválon 2019-ben megkapta a legjobb közép-kelet-európai film díját.

Szilágyi Zsófia rendezőnek ítélték oda a MAGYAR FILMDÍJ versenyében a legjobb forgatókönyv és a legjobb első film díját is. A film jelenleg is több nemzetközi fesztiválon van versenyben.

Az “Egy Nap” nem specifikusan magyar történet

A New York-i közönség megérezte a film általános érvényű mondanivalóját. A gondok lehetnek azonosak a különböző társadalmi helyzetekben élők számára, még akkor is, ha a körülmények eltérőek lehetnek. Ez a filmbemutatót követő, a rendezővel történt beszélgetésen, a feltett kérdésekből derült ki.

Az amerikai közönség elsősorban arra volt kíváncsi, hogy honnan jött a forgatókönyv ötlete, hogy Szilágyi Zsófia egy háromgyermekes anya, egy “mindennapját” mutassa be egy nagyjátékfilmben. A filmben valamivel több mint 24 óra cselekményében meglátható az anya, a feleség és a család minden fontos gondja, konfliktusa, abszolút realisztikus eszközökkel.

Szilágyi Zsófia elmondta, hogy egy, barátnőjétől kapott e-mail adta a film alapötletét. Az e-mailben barátnője leírta egy napjának programjait. Ez az e-mail lett a forgatókönyv kiinduló pontja.

A film azoknak az anyáknak, feleségeknek a történetét meséli el, aki helyt kívánnak állni egyaránt a családban és a munkahelyükön is. A főhős Anna, egy nyelvtanárnő, aki a monoton mindennapokban a család terheit cipeli. A család élete, körülményei átlagosnak mondhatók, hiszen bár lakásuk nincsen rossz helyen, azonban annak minősége nem nevezhető az átlagosnál jobbnak. A három gyerek ellátása alapvetően Anna dolga, a férjről nem lehetne a hűség szobrát kifaragni, anyagi gondjaik vannak, segítségére van ugyan a férj édesanyja, s más szülőtársakkal is megosztanak feladatokat, segítik egymást, de összességében Annát agyonnyomják a felgyülemlett problémák. Ily módon nem csoda, hogy kilátástalannak látja a családja és különösen saját helyzetét. A film alaphelyzete nem ismeretlen az amerikai társadalomban sem, ami azonban a film befejezését illeti, az nem a szokványos hollywoodi séma szerinti happy end.

A film megtekintése után tudósítóként beszélgettem nézőkkel. Kíváncsi voltam arra, hogyan élték meg a filmbeli anya helyzetét, a film történetét.

Nem okozott meglepetést, hogy az itteni nézők megértették a filmet, hiszen a filmbeli problémák, a családon belüli hűség, a gyerekek ellátása nagyon hasonló lehet a különböző társadalmakban is.

Ami a film befejezését illeti, arra az egyik amerikai, a magyartól eltérő gondolkodású néző eltérően – az amerikaiakra jellemző gondolkodásnak megfelelően – reagált. Azt válaszolta: “Anna, a film főhőse a film végén a szó szoros értelmében elbújik, de meg kell érteni, hogy lehet kompromisszumokat kötni, lehet a konfliktusokat elkerülni, de ezt nem lehet sokáig büntetlenül csinálni, arra rámehet az ember, a család. Végső soron nem lehet elbújni a problémák elől, szembe kell nézni a gondokkal, meg kell találni a lehetséges legjobb megoldást, még akkor is, ha az nem pozitív mindenki számára.”

A  film nézője számára meglepetésszerű, hogy az amatőr szereplők mennyire profi módon játsszák szerepüket. A film rendezője részletesen mesélt a szereplőválogatás nehézségeiről, arról, hogy nem instruálta a szereplőket agresszíven, hanem hagyta, hogy összeszokjanak és így a nézők számára igazi családként jelenjenek meg.

A New York-i bemutatóra és az azt követő beszélgetésre a Museum of Moving Image vetítőtermében került sor a Balassi Intézet – a Magyar Kulturális Központ – szervezésében. A Museum of Moving Image a film, a televízió és a digitális média bemutatóhelye New Yorkban. Számos oktatási programja is van, azonban a New York-i filmszerető közönség számára talán a legfontosabb, hogy évente több mint 400 klasszikus és kortárs filmet vetítenek le, mutatnak be. Ha egy film itt kerül bemutatásra, az a film rangját, kvalitásait mutatja.