Digital Service Act

Változik a közösségi média?

A közösségi média szabályozása ismét napirendre került az Európai Unióban. Az Európai Parlament és az Európai Tanács megállapodott a digitális piacokról szóló új törvényjavaslat tervezetéről.

Az EU-ban meg akarják akadályozni, hogy olyan technológiai cégek, mint a Google, a Meta vagy az Apple uralják a digitális teret. 

Az Európai Unió korábban már komoly pénzbírságot szabott ki a nagy technológiai cégekre, remélve, hogy az európai cégek térnyerésre képesek.  

Egy másik, a Digital Services Act (DSA) elnevezésű szabályzás célja új szabályok érvényesítése Európában arra vonatkozóan, hogy a technológiai ipar hogyan kezelje a félretájékoztatást és az illegális tartalmakat a közösségi médiában.

“A digitális piacról szóló törvényt kiegészítő új rendelettervezet határozott jelzést küld minden európai polgárnak, minden uniós vállalkozásnak és nemzetközi partnereinknek” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU elnöke. Twitteren ezt írta: “Az új szabályaink megvédik az online felhasználókat, biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságát és a vállalkozások lehetőségeit.” 

Az új szabályozás egyik különösen fontos eleme a gyűlöletbeszéd megszüntetése. A szabály nem csak a közösségi oldalakra vonatkozik, hanem az webáruházakra, az üzleti platformokra, sőt a felhőszolgáltatókra is, és ami a legfontosabb, magára az internetes szolgáltatásra.

Barack Obama volt amerikai elnök bírálta a vállalatok átláthatatlan algoritmusait és pénzügyi ösztönzőit, hogy szélsőséges vagy lekicsinylő tartalmakat ajánljanak. A szilícium-völgyi Stanford Egyetemen a volt elnök kijelentette: „A demokrácia gyengülésének egyik legnagyobb oka az, hogy mélyreható változás következett be a kommunikációban és az információfogyasztásban.”

Úgy tűnik, az Európai Unió nagyon komolyan gondolja a nagy technológiai cégek szabályozásának, a közösségi média rendbetételének szükségességét. A törvénnyel az EU meg akarja fékezni a hamis hírek és a gyűlöletbeszéd terjedését.

Tudósítóként néhány véleményt szeretnék idézni:

Wiedermann Károly (egy médiacég tulajdonosa és főszerkesztője) véleménye: „Nagyszerű és egyben példaértékű lenne, ha az új szabályozás-együttes elérhetné végcélját. Ehhez persze nyilván kiemelten fontos a célirányosság és maga az a kollaborálásra való hajlandóság, amely rugalmas megközelítésű végeredmény létrejöttét tenné lehetővé.

Természetesen mindenkinek maga joga a vélemény kinyilvánítása, azonban közel sem mindegy, hogy ezt milyen formában, tálalásban teszik. Igenis szükség van arra, hogy az alapvetően közösségi médiafelületeken és nyílt fórumokon véleményt formáló, nagyon sok esetben mindenféle háttértudást, felkészültséget nélkülöző felhasználók ne vezethessenek félre, ne formálhassanak és bontakoztathassanak ki fals iránymutatást. Mindezeken felül a gyűlöletbeszéd a maga konkrét egyértelműségével, vagy akár bújtatott mivoltával természetesen teljes egészében elítélendő, mivel az arra fogékony, és egyben bizonytalan társadalmi rétegek könnyed manipulálásra az egyik legalkalmasabb eszköz.” 

Kövér Tamás, a Magyar Média Önszabályozó Testület titkára kérdésemre így válaszolt: „Be kellene tartani az alapvető etikai/jogi szabályokat, amely szerint a médiában megjelenő minden szóért a főszerkesztő a felelős. A komment nem más, mint egy olvasói levél, amelyből a szerkesztőnek joga és kötelessége kiválogatni, hogy mi jelenhet meg.”

A Magyar Média Önszabályozó Testület 2015-ben ezt így fogalmazta meg:Mivel a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a média szerves részeként jelennek meg, ezért a média felelős vezetőinek kötelessége, hogy őrködjenek az általuk felügyelt médiában a posztok, kommentek megjelenésére. Felelősségük kiterjed azok tartalmára is. Ily módon a megjelenő posztok, kommentek nem sérthetik a közerkölcsöt és az emberi méltóságot, nem kelthetnek megbotránkozást, nem uszíthatnak gyűlöletre.” (A szerkesztő megjegyzése: Bővebben https://www.facebook.com/notes/3651524491564392/

Hanti Vilmos, a FIR – Ellenállók Nemzetközi Szövetségének elnöke kérdésemre kifejtette:A FIR régóta szorgalmazza, hogy a különféle médiumokban a szabad véleménynyilvánítás biztosítása során a gyűlöletbeszédet az emberi méltóság védelmében nem szabad ráengedni a polgárokra.  

Azt hangsúlyozzuk, hogy a korlátlan gyűlöletbeszéd erősíti a rasszizmust, az antiszemitizmust, a xenofóbiát, a mindenfajta kisebbség elleni indulatokat, s mindez a fasizmus előszobája.  

Tudjuk történelmünkből, hogy először a szavak, s utána a tettek következnek. Mindezt annak ellenére mondjuk, hogy tudjuk, e kérdéskörben csak szubjektíven lehet a határt meghúzni, s a szubjektum bevitele a rendszerbe esetleg túlzott korlátozásokhoz vezethet. Mégis inkább ennek a kockázatát kell felvállalni, mint teret engedni a gyűlöletbeszéd szabadságának, amely egyes társadalmakat katasztrófákba sodorhat.”

A híres mondás szerint: „A holokauszt nem a népírtással, hanem szavakkal kezdődött.” A magam részéről ezért tartom fontosnak a gyűlöletbeszédet tiltó európai médiaszabályozást.

A döntő kérdés azonban az, hogy az EU tagállamai komolyan fogják felvállalni az EU által az új szabályozásban kitűzött célt. Hiszen vannak olyan uniós tagállamok, ahol sajnos rendszeresen megjelenik a gyűlöletbeszéd a médiában. A gyűlöletkeltés sajnos mindennapos gyakorlattá vált.  A kérdés csak az, hogy ez meddig lehetséges?

Barát Tamás

(A szerző New York-i tudósító, a CCO Magazin főszerkesztője, valamint az Egyesült Államokban működő Külföldi Tudósítók Szövetsége Etikai Igazgatója, a Magyar Média-önszabályozó Testület alapító elnöke.)