S, bár hetvenkedő, de nem legény,

Ezt is el kell érni egyszer,

hogy most úgy szólítottak, mester.

 

Mit tettem e hetven év alatt? Nem sokat.

Harcoltam a magam és mások igazáért,

csak dumáltam. dumáltam szüntelen.

Abban biztos vagyok, hogy bűntelen.

A hetven évem gyorsan elszelelt.

Remélem azért személyem megfelelt,

egyeseknek, lehet persze, hogy sokaknak,

pedig rám ma már nem is fogadnak.

Hiszen nyugdíjas, azaz „nyugger” vagyok

S ma már annyi idős, akárcsak a nagyok.

Szerettem tanítani, másokon segíteni, élni,

nem marad más hátra, mint azt remélni

hogy nem okoztam mindenkinek csalódást.

Számosan vannak ellenségeim, de tán több a barátom,

sokan nem szerettek, lehet, volt is rá okuk, tán belátom.

Én sokakat szerettem, elsősorban a családom,

nagy volt a szívem, s abba sok mindenki belefért,

Köszönet azoknak, akiket illet, mindenért.

 

Nagyon remélem, a hetven nem múlt el hasztalan.

S tán hasznos lehet az is ami még hátra van.

Magamnak a nyugalmat és csak az egészséget kívánom.

S azt, hogy maradjon olyannak, ahogyan én szeretem, a világom.

 

2017. 03. 02.