New Yorkban 2010 óta sikerrel működik a Magyar Tudósklub, avagy hivatalos nevén, a New York Hungarian Scientific Society. A tudósklubban rendszeresen találkoznak az Amerikában élő magyar származású tudósok, egyetemi tanárok és amerikai társaik. Ilyen találkozóra került sor a napokban is, ahol két előadó, egy magyar és egy amerikai tudós arról tartott előadást az érdeklődőknek, hogy az egészségügyben alkalmazható-e és ha igen akkor mire és hogyan a mesterséges intelligencia. Ott voltam, az eseményen, s tudósítottam a mesterséges intelligenciáról.

A Magyar Tudósklub estjén Dr. Nagy-Szakál Dorottya a New York-i magyar tudóstársadalom klubjának elnöke és Dr Novák Tamás a klub titkára üdvözölte a mintegy száz amerikai és magyar résztvevőt, akik a tudomány legkülönbözőbb területeiről érkeztek.

Az est előadói: Dr. Varjú Imre és Dr Emmanuel Fombu

Az est két előadója közül az egyik Dr. Varju Imre volt, aki az amerikai Columbia Egyetem Közegészségügyi Mester programján tanult.

Fő területe a molekuláris kardiovaszkuláris gyógyászat, azonban érdeklődése egyre inkább az egészség és a tudományos kommunikáció területére irányul. Konkrét feladatai között található olyan érdekes szakterület is, amely a mesterséges intelligencia közegészségügyi felhasználásával foglalkozik, például az opioid-krízis területén.

A másik előadó Dr Emmanuel Fombu volt, aki amellett, hogy orvos, ismert Szilícium-völgyi vállalkozó, akinek a szakterülete a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőségeinek kihasználása az egészségügy forradalmasításában.

Az est házigazdája, Dr. Nagy-Szakál Dorottya a New York-i magyar tudóstársadalom klubjának elnöke, a két előadóval, Dr. Varju Imrével és Dr Emmanuel Fombu-val, valamint az estnek helyszínt adó New York-i Magyar Főkonzulátus vezetőjével, Pásztor István Főkonzullal. (Fotó: Dr. Novák Tamás)

Mindkét előadó azt hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az egészségügyben olyan jövőt hozhat, amelynek jelentős szerepe lesz nemcsak a gyógyításban, hanem a betegségek előrejelzésében, a megelőzésben.

Az előadásokat követően tudósítónknak lehetősége volt az előadókkal külön is beszélgetni. Tudósítónk kérdésére, miszerint létezik-e mesterséges intelligencia Dr. Varjú Imre érdekes választ adott. Tág értelemben még nincsen, de szűkebben vett értelemben véve igenis, már beszélhetünk mesterséges intelligenciáról, s annak felhasználásáról.

Tisztázzuk, mit is nevezhetünk Mesterséges intelligenciának?

Az angol Artificial Intelligence-ből lefordított kifejezés nagyon egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy egy valamilyen gép, a legtöbbször számítógép, illetve annak programja legyen képes állandó emberi beavatkozás nélkül, tudatosan megnyilvánulni, azaz hasonlóan tudjon megnyilvánulni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény. Például az ember.

Erre nézve Dr Varjú Imre előadásában egy szemléletes példát mondott: Egy számítógépnek egyszerűen megtanítható, hogy egy ládában lévő mindenféle gyümölcs közül válassza ki, hogy melyik az alma. Az már komolyabb feladat, hogy a ládában lévő gyümölcsöket fajta szerint válogassa szét, de ez sem megoldhatatlan feladat.

Valójában az automatizálás is a mesterségesen létrehozott intelligencia megnyilvánulása. A mesterséges intelligencia esetén elvárható a géptől, hogy képes legyen tanulni és a megtanultakat úgy felhasználni, hogy tudjon következtetéseket levonni. S a tanulás során keletkezett ismereteket további tanulásra felhasználni.

A mesterséges intelligencia olyan tudományággá vált, amely az életben, például az egészségügyben keletkezett kérdésekre igyekszik válaszokat találni. Az egészségügyben például a közegészségügyi, járványügyi előrejelzéseket tudja prognosztizálni.

Dr Varjú Imre tudósítónknak adott válaszában kiemelte, hogy amíg az orvostudomány mindig is kiemelt terület volt, addig a közegészségügy, a megelőzés elhanyagolt területként tartható számon. „Az előadásomban arról beszéltem, hogy a mesterséges intelligencia, a maga nagy „adathalmazával” hogyan tud segíteni. Erre hoztam fel az előadásomban a Google trends példáját, amely – a keresőszavak alapján – egy ideig jól mutatta meg előre az influenzajárványok kitörését. Sajnos azonban ez egy idő után nem volt alkalmas a feladata betöltésére. Szerettem volna érzékeltetni, hogy a közegészségtan területén a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár.”

Dr Varjú Imre tudósítónk kérdésére, miszerint létezik-e már mesterséges intelligencia, elmosolyodott, majd komolyan válaszolta meg a kérdést. „a mesterséges intelligenciának két fajtáját különbözteti meg az irodalom. Az egyik, az úgy nevezett teljes, komplex mesterséges intelligencia amikor azt gondoljuk, hogy az összes humán funkcióra képesek vagyunk, illetve létezik az úgynevezett szűk intelligencia, amikor egy – egy specifikus agyterület működést tudunk leképezni. Például hangfeldolgozás, képfeldolgozás, robotika. Jelenleg ez a szűk intelligencia létezik. A komplex, amely minden funkciót szintetizálna, egyfajta új lényként jelenne meg, ez még várat magára.”

Tudósítónk visszakérdezett: „Nem arról van tehát szó, hogy egy számítógép ma azt tudja csak, amit megtanítunk neki?” Dr. Varjú Imre szerint megmondhatjuk a számítógépnek, hogy pontosan mire vagyunk kíváncsiak. Megtaníthatjuk a gépnek azokat a paramétereket, amelyek alapján a computer tudni fogja, hogy milyen adatokat halásszon ki számunkra a rendelkezésre álló adathalmazból. Ez tehát a mi tudásunkra alapul, amit megtanítottunk a számítógépnek. Azonban, tette hozzá Dr. Varjú Imre „a computer tanul és folyamatosan finomítja saját tudását. Az, hogy ez a tudás hogyan finomodik, az attól is függ, hogy milyen adatokat táplálunk be. Ha jó minőségű adatokat táplálunk be akkor a tanulási folyamat jó lesz.”

Mindkét előadó egyetértett abban, hogy ez a folyamat az egészségügy területén elkezdődött, s várhatóan olyan komoly eredményeket hozhat, amely elősegítheti az orvostudomány és a technikai fejlődését.

WBPI New York