A nyári PR Akadémiát 2014. július 7. és 9. között rendezte meg a Magyar Public Relations Szövetség, a Pécsi Tudományegyetemmel közösen.
A nyári PR Akadémiát 2014. július 7. és 9. között rendezte meg a Magyar Public Relations Szövetség, a Pécsi Tudományegyetemmel közösen.
PR Akadémiát 1995-ben rendeztek először Magyarországon. Ez volt a kelet-európai országok pr-szakembereit vendégül látó Central European Public Relations Academy (CEPRA). 1995-ben a CEPRA, a Kelet-Közép Európában – Budapesten – először megrendezett IPRA Szeminárium kísérő eseménye volt, az első PRince Award pr-filmfesztivállal együtt. Ekkor egy hétig Budapest volt a public relations világ fővárosa. Ennek az egy hetes eseménysorozatnak a szervező bizottságának voltam a vezetője, mint az MPRSZ akkori ügyvezető Alelnöke. Azt gondolom, hogy ebből következően is könnyen érthető, hogy számomra a PR Akadémia megrendezése rendkívül fontos dolog volt, ugyanis míg az első 1995-ös CEPRA rendezésében aktívan részt vettem, s amikor a 2014-es PR Akadémia szervezői felkértek, akkor azonnal elvállaltam a felkérést.
A PR Akadémia szervezői arra kértek, hogy arról beszéljek, hogy hogyan látom a nemzetközi trendeket? A nagyvilágban mi a fontosabb a public relations lényege tekintetében, a hírnév gondozása, avagy annak menedzsmenti funkciója?
A kérdés valójában azért is felmerült, mert az MPRSZ által ajánlott pr-definicíó szerint “A public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.”
A nemzetközileg használt az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás szerint “A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A public relations célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján.”
Így lett előadásom címe:
“Hírnévgondozás vagy menedzsment-funkció”?
A PR Akadémia idején és ennek a bejegyzésnek az írása idején is New Yorkban tartózkodtam, tartózkodom, mint külföldi tudósító küldöm Magyarországra tudósításaimat.
Ezért számomra kézenfekvő volt, hogy az előadásomat az internet segítségével tartottam meg.
Az egyik képernyőn a közönség engem láthatott, míg a másik vetítővásznon előadásom illusztrációit, ábraanyagát.
Természetesen az is kézenfekvő volt számomra, hogy az előadásomat, mint amerikai tudósító úgy kezdtem, hogy
“A CCO Magazin, a kommunikációs szakemberek lapja tudósítója ma az Egyesült Államokból, New Yorkból jelentkezik.
Abból az országból jelentkezem, ahol a public relations gondolkodást, ahol a public relations szakmát kitalálták, amelyik a public relations szakma bölcsője volt, ahol a világ első vállalati public relations osztályát, ahol a világ első pr-ügynökségét létrehozták.
Abból az országból jelentkezem, ahol a relations with the public kifejezésből, amely tartalma szerint, tükör-fordításban, a “köz”-zel való kapcsolatot jelenti, megteremtettek egy gondolkodás-, egy viselkedés–módot, egy tevékenység együttest, s végső soron egy szakmát, azzal, hogy a kifejezés két szavát megfordították, s így létrejött a public relations.
Abból az országból jelentkezem, ahol a public opinion – a közvélemény -, a public interest – a közérdek, a public affairs – a közügyek, a public education – a közoktatás, avagy a public enemies – a közellenség, illetve a public library – a közkönyvtár, de, a public radió, a public television – a közszolgálati rádió és televízió, szó-összetételek mintájára megszületett a public relations kifejezés.”
Tekintettel arra, hogy a PR Akadémia előadásait az MPRSZ egy kötetben, nyomtatásban kívánja megjelentetni, ezért itt csak az előadásom diaanyagát és az előadás összefoglalóját szeretném közreadni:
“Hírnévgondozás és/vagy menedzsment-funkció”?
A válaszom a címben feltett kérdésre tehát: ÉS!
DE! Magam a hangsúlyt egyértelműen a menedzsmenti szemléletre, a szervezeti kommunikáció tudatos megszervezésére, a bizalomépítésre teszem, amelynek szerintem a hírnévgondozás részterülete.
Összefoglalva, magam úgy látom, hogy a public relations három tény összességét jelenti elméletben és gyakorlatban egyaránt.
Egyrészt a szervezet általi informálódást, informálást, tájékoztatást.
Másodrészt a szervezet általi megértetést, a szervezet környezete megértésének elérésének szándékát, és az ehhez szükséges gondolkodásmódot és tevékenységegyüttest.
Harmadsorban pedig a szervezet és a közvélemény, illetve a közvélemény és a szervezet közötti magatartás koordinálását, hogy létrejöjjön a szervezet belső és külső környezetében kialakuló ismertség, az elismertség, az elfogadottság, a megbecsültség, amelynek eredménye a bizalom, azaz a támogatás, az együttműködés, a kölcsönös megértés a szervezetek és környezetük között.
Kedves PR Akadémia résztvevői!
Barát Tamás gondolatait, tudósítását hallották / olvasták abból az országból, ahol a public relations szakemberek elsősorban nem a hírnév gondozásával, a sajtókapcsolatok ápolásával, a pr-cikkek megjelentetésével, avagy a marketing-pr-el vannak elfoglalva, hanem legfontosabb feladatuk ellátásán, a szervezet iránti bizalom kiépítésén és fenntartásán fáradoznak.
Az előadás illusztrációi, diaanyaga ide kattintva megtekinthető.
Az előadás „előadott” szövege ide kattintva olvasható el. (Tekintettel arra, hogy az előadás szerkesztett változatát a Magyar Public Relations Szövetség nyomtatásban kiadja majd, ezért a szerkesztett változatban a címben feltett kérdésre adott válaszomat részletesebben fejtem ki. A linken az előadás szövege olvasható, illetve az előadás power point prezentációja tekinthető meg.)
A PR Akadémiát követően az a megtiszteltetés ért, hogy az MPRSZ elnöksége felkért, hogy az MPRSZ Nagyköveteként képviseljem az Egyesült Államokban a magyar pr-szakmát, s a szövetséget. A felkérést megtiszteltetésnek tartom, s a felkérésnek megfelelően képviselem a magyar kollégákat, a szakmát.