Még 2010-ben írtam egy tanulmányt és az abból készült előadásomat elő is adtam a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, az Általános Vállalkozási Főiskolán szervezett, a Gazdaság és Szociális Demokrácia Konferencia, Társadalmi marketing – politikai marketing szekciójában 2010.11.11.-én Budapesten.
Az előadás és a tanulmány a média és a társadalom – a társadalmi (közösségi) média kérdéskörét kifejezetten a társadalmi média aspektusából vizsgálja. Azért vagyok erre a tanulmányra büszke, mert ritka, hogy egy kifejezetten akadémiai, felsőoktatási céllal készült tanulmányt az internetről több, mint tízezren töltsenek le. Az előadás napja óta, jelen bejegyzés írásának napjáig (2014,12.05.) 10529 -en tekintették meg, vagy töltötték le.
A tanulmányt a CCO.HU, a CCO Magazin – a kommunikációs szakemberek oldala közölte.
A tanulmány ide kattintva elolvasható.
Az előadás power point prezentációját, ami ide kattintva megtekinthető az oldalstatisztika szerint a mai napig 2604-en tekintették meg, vagy töltötték le.
A tanulmány írásakor azt gondoltam, s ezt a véleményemet a mai napig fenntartom , hogy “a társadalmi – közösségi – média elterjedésének alapvetően két oka van, nevezetesen a technika fejlettségén kívül, a társadalom nagy részében megfogalmazódott demokratikus igények fokozott megjelenése.“
A véleményem azóta sem változott a lényeg tekintetében:
Az információk fogadásához nem elegendő írni-olvasni, de „számítógépül” is kell tudni
Az Európai Bizottság a közelmúltban arra figyelmeztette az EU tagországainak vezetőit és állampolgárait, hogy „Európa számos állampolgára lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki” valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen, vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat.”
Viviane Reding az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa így fogalmazott: „Ha valaki hangot kíván adni véleményének, ma már nem elég írnia egy újság szerkesztőségébe. A média – különösen az új, digitális technológiák – egyre több európai polgár számára nyitják meg az információ megosztásának, a kapcsolattartásnak és a tartalomalkotásnak az új világát.
A fogyasztók ma már saját kommunikációs tartalmakat tudnak előállítani, illetve mások által létrehozott tartalmakat saját igényeikre tudnak szabni.”
„Azok viszont, akik nem igazodnak el az új médiában, nem ismerik például az internetes közösségi hálózatokat vagy a digitális televíziózást, egyre nehezebben találják majd a helyüket és nem tudnak részt venni a körülöttük lévő világ történéseiben.
Figyelnünk kell arra, hogy senki ne maradjon „médiaműveletlen”, hogy senki ne maradjon ki.
Az állampolgárokra minden oldalról, folyamatosan özönlik az információ, de vajon tudják, ők hogyan alakíthatják ezt párbeszéddé? Ha hatékony és alkotó módon tudnak élni napjaink tömegkommunikációs eszközeivel, máris a demokratikus részvétel magasabb szintjére lépünk.”
A közösségi média egyértelműen, a személyek és szervezetek tudatos kommunikáció szervezése részeként, a kétirányú kommunikáció lehetőségét biztosítja, hiszen a kifejezetten erre a célra létrehozott internetes közösségi – társadalmi – felületeken közölt tartalmakra lehetőséget teremt az azonnali visszacsatolásra, azaz az interakcióra, a válaszadásra. Megteremtve a viszontválasz lehetőségét is a társadalmi interakció segítségével.
A közösségi média ezzel közreműködik az értékteremtésben, oly módon, hogy hatékonyan és alkotó módon hozzájárul a résztvevők közötti kölcsönös megértéshez, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok létrejöttéhez.
A tanulmány megírása óta a közösségi média sokkal általánosabbá vált, különösen az okos-telefonok által felkínált alkalmazásoknak köszönhetően, de a tanulmány még ma is segítség lehet a témával foglalkozó szakembereknek, illetve a témát most tanulóknak.
Ezúton köszönöm mindenkinek, aki elolvasta a média és társadalom, a társadalmi (közösségi) média témájában írt gondolataimat.
Barát Tamás