New York City

New York Cityről

Az elkövetkezőkből kiderül (?), hogy a világ fővárosában vagyunk-e?

Hol van New York City?

Az általános műveltséggel rendelkező ember azonnal rávágja a választ, az Egyesült Államokban. Igen, ez igaz, azonban kevesebben tudnak helyesen válaszolni, ha elkezdjük firtatni a részleteket.

A választ a földrajzi elhelyezkedéssel kezdeném. Földrajzi szélesség: 40° 42′ 51.372 Észak. Földrajzi hosszúság: 74° 0′ 21.492″ Nyugat. Ez a válasz igazán csak a térképészek számára releváns. Az átlagember számára már többet mond az, ha úgy fogalmazom a helymeghatározást, hogy az egyenlítőtől északra 4527 km-re, az északi sarktól délre 5480 km távolságra van. Azonban még ez is nehezen elképzelhető helymeghatározás. Talán már többet mond, ha egy hasonlattal élve fogalmazom meg ezt a mondatot. Nevezetesen: New York az Egyesült Államokban nagyjából ott található, ahol Európában Nápoly.

Még inkább segít a hely meghatározásában, ha úgy határozzuk meg, hogy Budapesttől 7007, Londontól 5570, Tokiótól 10.848, Sydneytől 18.988 km-re található.

Fontos tudni, hogy New York City bár az USA legnagyobb városa, de mégsem főváros, mivel az USA fővárosa Washington D.C. New York Állam fővárosa pedig Albany.

Az elhelyezkedéshez – a hely meghatározásához – még két jellemző adat közül az egyik, hogy az Egyesült Államok teljes területe 9.629.091 km² és népessége megközelítőleg 310.2 millió. Az USA összesen három országgal, Kanadával, Mexikóval és Kubával határos. Ez a tény fontos Amerika és főként New York városa megértéséhez.

New York City New York államban található, s területe 784  km². A 2018-as adatok szerint lakosainak száma hivatalosan 8 398 748 fő. A városról azt is érdemes tudni, hogy az egyik legsűrűbben lakott terület, mivel 10.000 ember él egy négyzetmérföldön.

Egyes statisztikák szerint a városban és közvetlen térségében nagyjából 20, más statisztikák szerint akár 23 millió ember él és ezzel New York City-t tartják a világ egyik legnépesebb városának.

New York városát sokszor nevezik Bábelnek. S ez az elnevezés nem túlzás. Az állítást megalapozza az a tény, hogy az Amerikai Népszámlálási Hivatal 2015-ös jelentése szerint New Yorkban több mint 3,2 millió olyan lakos él, aki nem az USA-ban született!

New York Downtown

A Five Boroughs

Five boroughs

A kép forrása: Facebook / ismeretlen

New York City öt részből áll. Magyarul talán kerületnek neveznék, azonban a kerület nem megfelelő kifejezés, mivel valójában a városrészek egyben New York állam megyéi is. Brooklyn, Queens, Manhattan, Staten Island és Bronx.

A helybeliek gyakran úgy emlegetik a New York Cityt, mint “Five Boroughs” (öt kerület, vagy öt megye) ugyanis a város, a „city” kifejezés a köznyelvben többnyire Manhattan-t jelenti.  A többi városrészt úgy szokták emlegetni, hogy “the Outer Boroughs”. Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti akár a köznyelvben, akár a hivatalos megnevezésekben.

A New York-i városrészek közül Brooklyn számít a legnagyobbnak. A korábbi Borough President, egy vele, 2004-ben készített interjúban azt mondta nekem, hogy “nincsen olyan náció, amelynek ne lenne képviselője a városrészben”. 

Queens a második legnagyobb városrész, ezt követi Manhattan, The Bronx és Staten Island, a legkisebb lakusú városrész.

Manhattan a legsűrűbben lakott terület. Három fő részből áll. Alsó és felső város, valamint a tulajdonképpeni városközpont, a turisták által közkedvelt Times Square és a Broadway-i színházi negyed, s a népszerű Central Park. Az alsó városban található a közigazgatási központon kívül a világ pénzügyi központja a Wall Street és a Világkereskedelmi Központ, a WTC is. A felsőváros fontos része Harlem városnegyede.

Bronx, az egyetlen városrész, amely elnevezésének előtagja van, ugyanis helyesen úgy nevezik, hogy The Bronx. Ez a városrész New York City legészakibb területe.  Leginkább arról ismert, hogy a város ikonjának számító New York Yankees baseball csapat otthona. Természetesen a Yankee Stadion itt található.

New York

New York City, mint „főváros”

Számos helyen olvashatam már, hogy New York Cityt a világ fővárosának neveziték. Értelem szerűen a világ valamilyen szempontból tekintett fővárosának. Jellemezték már a világ kulturális, pénzügyi és média fővárosaként. Az bizonyos, hogy ez a város jelentősen befolyásolja a világ kereskedelmét, a média nemzetközi világát, s talán a legfontosabb, a világ pénzügyi piacát.  A legtöbbet olvasható állítás, hogy New York a világ pénzügyi fővárosa. Szokták még Londont és Hongkongot, Szingapúrt és Sanghajt is ezzel a jelzővel illetni, azonban az tény, hogy a világ pénzügyi szakemberei jellemzik fővárosként New Yorkot, ez sokat jelent.

A különböző szerzők világlátásuktól függően állítják, hogy NYC befolyásolja a világ ékszeriparát, a szórakoztatást, kutatást, technológiát, oktatást, idegenforgalmat, művészetet, divatot és sportot. Az teljességgel elvitathatatlan, hogy a nemzetközi politikát itt tartják kézben, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezetének központja New York városában található.

New York City története még a dióhéjnál is rövidebben

New York Citynek rendkívül gazdag és változatos a történelme. Könyveket töltöttek meg vele. Magam csupán néhány olyan jellemző adatok szeretnék kiemelni, amely szerintem alapvetően határozta meg a város kialakulását és hangulatát.

A legrégebbi általam ismert adat, hogy Henry Hudson 1609 szeptemberében – keresve az Ázsiába vezető átjárót – hajózott azon a folyón melyet később róla neveztek el. Az ő expedícióját követően holland kereskedők indultak útnak útnak, hogy szőrmével kereskedjenek az indiánokkal. A holland telepesek 1624-ben Új-Amszterdam néven megalapították településüket a mai alsó Manhattan területén.  1664-ben a hollandokat az angolok váltották fel, s ezt követően kapta a város York hercege tiszteletére. az Új-York (New York) elnevezést.

Volt egy ideig főváros, 1785 és 1790 között a frissen alakult Egyesült Államok fővárosa volt.

A ma is ismert négyzetrács szerkezetű utcahálózata az 1800-as évek elején alakult ki. A 19. Században nagyon sok bevándorló érkezett a városba. 1835-re New York lett az USA legnagyobb városa. Ebben az is szerepet játszott, hogy egyrészt korábban számos rabszolgát tartottak fogva New Yorkban. Megjegyzem ez azt is jelentette, hogy a város a rabszolga-felszabadítás egyik központjává vált. A negyvenes években ír bevándorlók tömegesen érkeztek a városba, ami azt eredményezte, hogy négy New York-iból egy ír volt. Kevesebb mint száz évvel később az Amerika déli részéről elvándorló afroamerikaiak költöztek New Yorkba.

A huszadik század első felében az Egyesült Államok fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központjává fejlődött a város. Ekkor indult el a metró és a New York “arculatát” meghatározó felhőkarcolók építése.

A város nemzetközi jellegét erősíti, hogy az íreken kívül meghatározó mértékű volt az olasz bevándorlás. S még egy dolog járult ehhez hozzá, hogy a város – főként Brooklyn – lakosságának alapvetően meghatározó eleme a zsidó lakosság betelepülése a huszadik században. Különösen meghatározó volt a magyar eredetű – szatmári ortodox zsidók – New Yorkban történt letelepedése. A magyar származású zsidókon kívül meghatározó számban érkeztek az orosz, a litván, a lengyel és a német zsidók is a városba. Igy alakult ki, hogy New York a világ legnagyobb zsidók által lakott települése, Izraelen kívül.

A város legnagyobb tragédiájaként emlegetik a New York-iak a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadást. A lerombolt épületek helyén épült fel a világ második legmagasabb felhőkarcolója, a Freedom Tower és a WTC több “kisebb” épülete. Az egyik épület átadási ünnepségéről többek között a tbarat.info oldalán is tudósítottam.

Átadták a World Trade Center 3-at

 

Folytatása következik…