Október 23 – 26 között harmincadszor rendezték meg a PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállítást és Konferenciát New Yorkban, Észak-Amerika egyik legjelentősebb rendezvény-központjában a Jacob Javits Centerben.  Helyszíni tudósítóként megjelent a tudósításom a CCO Magazin oldalán, azonban volna egy-két gondolat, amit itt szeretnék megosztani az olvasókkal.

A PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállításon és Konferencián megtartott  szemináriumok sorát október 23-án az “Esküvői fotózás Egyeteme” elnevezésű rendezvény nyitotta meg. Az Esküvői és Portré-fotográfusok Nemzetközi Szövetsége (Wedding & Portrait Photographers International) által szervezett szeminárium- sorozat alkalmával a gyermek, a portré, a divat és az esküvői fotózás kérdés körében nyújtottak magas szintű továbbképzést a résztvevő fotósok számára.

A szemináriumokon a fotózás szinte minden témája felmerült. Természetesen az egyik fő téma a technika, a fotózás technológiája volt, de szó esett a fotózás produceri feladatairól, a fotózással kapcsolatos marketing kérdésekről is.

A PhotoPlus Expo 2013 több mint kilencven szemináriumának résztvevői, az előadók és a hallgatók egyaránt számos érdekes megállapítást tettek a prezentációk, a gyakorlati bemutatók, a beszélgetések, a viták során. Ezekből álljon itt néhány érdekesebb megállapítás:

• “Első a vízió, a technika csak utána jön!”
• “Bár nagyon fontos a szakmai – elméleti – tudás, de a szakmai gyakorlat fontosabb!”
• “A portréfotózás lényege számomra, hogy minden fotóalanynak személyisége van, a fotós feladata, hogy ezt felfedezze.”
• “Felejtsd el a “csíz” fotókat! De azért a “smile”, az fontos.”

Magam végighallgatva ezeket a vitákat azt szűrtem le a magam számára, hogy vége annak a fotózási stílusnak a nagyvilágban, amit Magyarországon “mosoly albumnak” szoktak szakmai körökben nevezni. Ugyanakkor világosan látni lehet, hogy még nem jött el a természetesség kora. Még sok u.n. beállított képet látni, főként az esküvői fotóiparban, de a gyermekfotók között is, azonban az világosan látszik, hogy a jövő a “természetes” fotózásé lesz, ahol nem lesznek beállított képek, ahol a fotó alanya saját magát úgy mutathatja meg, ahogyan valójában látszik. Persze a fotósok sok mindent meg tudnak tenni, például a ráncok eltüntetését, az alakok jobb kiemelését, s sorolhatnánk a pozitív manipulációs technikákat. Ezekről is szó esett a szemináriumokon, s a gyakorlati bemutatókon.

Például tudta-e Ön kedves olvasó, hogy a lábujjhegyre állított fotóalanynak jobb lesz ettől az alakja? Egy gyakorlati bemutató ezt is bebizonyította.

Hallgatva a vitákat, a következtetések között számomra egyértelművé vált, hogy a portréfotós számára a legnagyobb kihívás, a legnehezebb feladat pszichológusnak lenni, s csak utána fotográfusnak. Ugyanis a legfontosabb megtalálni azt a közös hullámhosszt, amin aztán együtt rezeghet a fotós és a fotó alanya. Megtalálni a közös megértést, az a fotós számára  pszichológiai feladat,s csak utána következhet a fotós fotószakmai tudása. Ehhez a fotó alanyával a fotózás közben állandóan beszélgetni kell tudni, oldani kell tudni a fotóalany feszültségét, mivel a kamera látványa számára komoly feszültség forrása lehet.

Magam számára az ezekből a szemináriumokból levont tanulságot így fogalmaztam meg: „fotósként dokumentarista vagyok, nem játékfilmes”

A viták során olyan fotó-gyakorlati kérdésekről is szó esett, hogy a profi fotósok egy-egy sorozat kép elkészítésekor hányszor kattintanak, s abból hány felhasználható fotó lesz a végeredmény. Az egyik profi fotós elmondta, hogy a gyermekportré sorozatok esetében átlagban 300-szor kattint, ebből használható fotó mintegy hatvan darab lesz, azonban a gyerekről készülő fotóalbumba csupán kb. 25 kép kerül be.

Ugyancsak érdekes volt azt hallani, amikor az egyik profi fotós saját munkagyakorlatát mutatta be. Azzal kezdte gyakorlati bemutatóját, hogy “a jó marketing titka, a korrekt információ”. Ügyfeleit, a modelleket kizárólag a Facebookról toborozza. Elmondta, hogy kizárólag amatőr fotómodellekkel dolgozik. Olyan modelleket keres és talál szép számmal a Facebook-on, akik saját magukról szexi fotókat szeretnének. Profi fotósként ezekről a modellekről nem szexuális, hanem szenzuális – azaz érzéki – fotókat készít. Ezektől az amatőr modellektől természetesen nem kívánja meg, hogy tudják, hogyan kell pózolni. Fotósként ő állítja be a pózokat, hogy azok minél pozitívabban mutassák be a foto alanyát. Állítása szerint a profi fotóhoz profi sminkre van szükség. Ezért az amatőr modellekhez profi sminkeseket alkalmaz. Egyik fő mottója: “soha nem mondom, hogy én”, ami azt jelenti, hogy nem azt szeretné hangsúlyozni, hogy ő fotósként mit szeretne, hanem, hogy a fotó alanya számára mi a jó, mi az előnyös, mitől lesz szép a kép.

Az elképesztő nagy fejlődés elképzelhetetlen lenne a social media, különösen a Facebook nélkül, amelyről elmondható, hogy ez a világ ma legnagyobb fotoarchívuma. A társadalmi média világában – a fotózás szempontjából – a Facebook-ot sorrendben a Twitter, a Pinterest (holtversenyben) és az Instagram követi.

Egy forrás szerint  2012-ben 380 billió fénykép került feltöltésére az internetre. Ebből a Facebookra naponta 300 millió fotót tölt fel a több mint egy milliárd felhasználó, és egy billiót az Instagramra töltöttek fel.

A konferencián helyet kaptak a fotózással kapcsolatos jogi és  etikai kérdések is. Egy jogász több olyan esetet is megemlített, ahol a fotós engedélye nélkül használtak fel fényképfelvételeket. Ezekből persze peres ügyek lettek. Egy újság szerkesztője ehhez hozzátette, hogy sokszor főként a social media oldalain lehet találkozni ilyen eltulajdonított fotóval.

Ennek a szemináriumnak  a végső tanulsága nagyon fontos: “tudomásul kell venni, hogy az információ nincsen ingyen!” A jogász mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a Twitter, a Pinterest és az Instagram által kidolgozott alapelveket.

Ugyanezen a szemináriumon egy marketing szakember kifejtette optimista véleményét. Azért látja a helyzetet optimista módon, mert a tendencia az, hogy egyre több “telefon-fotó” fog készülni a világon. Ezeket a képeket nemcsak a social mediában láthatjuk majd, de a hivatásos sajtó is felhasználja a lapok, oldalak, tv-műsorok készítése során.

Korábban, hosszú időn keresztül aktívan foglalkoztam marketingkommunikációval. Ezen belül számtalan konferencia és kiállítás megszervezésében vettem részt. Ezeknek az általában három-négy napos eseményeknek nagyon sok esetben készítettünk  un. Agenda-t, azaz eseménynaptárt. Ezek nyomdai úton előállított , a rendezvény legfontosabb információit tartalmazó naptárak voltak, ahova a konferencia , vagy kiállítás résztvevője, látogatója beírhatta, hogy mikor milyen ,eseményen, például szekció-ülésen szeretne részt venni.

Ez különösen a sok résztvevős, több szekció és plenáris üléssel, sok kiállítós, több helyszínes, nagyobb rendezvényeken volt hasznos.  Hiszen a résztvevő így könnyen tarthatta nyilván találkozóit, s nem felejtette el az ülések időpontját, helyszínét.

Ez a hasznos eszköz a mai világban is népszerű, csakhogy míg korábban ezek az  eseménynaptárak nyomdai úton készültek, addig ma az okostelefonok világában egy egyszerű az okostelefonra letölthető applikációk formájában jelennek meg. Igy történt ez a PhotoPlus Expo és konferencia esetében is. Van ennek a megoldásnak sok előnye, de van hátránya is.   Az előnyök között   az első, hogy az igy, a résztvevőkhöz eljuttatott  eseménynaptár , a rendezvény szervezői által állandóan frissíthető. A mai telefonalkalmazással eljuttatott agenda nemcsak a legfontosabb információkat, időpontokat, helyszíneket, s például a kiállítás standbeosztását tartalmazza, de mert interkatív, ezért a rendezvényszervezője és a résztvevő közötti kétirányú kommunikációra is alkalmas.

A szervezők “üzenőfüzetként” alkalmazhatják,  számos fontos információjukat egyszerűen üzenetként juttathatják el az esemény résztvevőihez. Persze a résztvevők könnyen rákereshetnek az esemény adatbázisában az őket érdeklő információkra is.

Az előnyök között említhető az interaktív térkép. Az okostelefon  képernyőjén megjelenített térkép megmutatja, hogy éppen hol áll a telefon használója, s könnyen megjeleníthető az útvonal, ahogyan a keresett kiállítási stand elérhető.

Ennek az okostelefonos alkalmazásnak van azonban hátránya is.  A régebbi típusú okostelefonokon ez az alkalmazás egy kicsit lassúnak tűnik.  Erre  felkészültek a PhotoPlusExpo szervezői is. No meg arra is, hogy azért előfordul, hogy nincsen mindenkinek okostelefonja. Ezért ha az eseménynaptárt , ahogyan régen, ki nem is nyomtatták, de  hogy  a szekcióülések melyik teremben, s mikor kezdődnek, illetve hogy mely kiállító, melyik standon, hol található, azt azért kinyomtatva is átadták az esemény résztvevőinek.

A jövő persze az interaktív kommunikációé, az okostelefon-alkalmazásoké.  Ezt bizonygatták a PhotoPlusExpo szervezői is, két dologgal is. Az egyik, hogy  csak erre a négy napos rendezvényre külön okostelefonos alkalmazást fejlesztettek ki, de leginkább azzal, hogy az szervezők az újságírókkal már a sajtóakkreditációkor közölték, hogy ez az első olyan rendezvény, ahol nem lesz papíralapú sajtótájékoztatás!
Nem is volt! Az ilyenkor szokásos sajtó-kit (sajtó számára összeállított dosszié, amely a rendezvénnyel kapcsolatos összes fontos tudnivalót, s háttérinformációt tartalmazza) kizárólag CD-n, DVD-n, illetve pendrive-on állt rendelkezésre, valamint az akkreditált újságírók számára  kiadott press release-eket e-mailben kapták meg a z eseményre akkreditált tudósítók.

A PhotoPlus Expo okostelefonalkalmazással eljuttatott eseménynaptára megvalósította a kétirányú kommunikációt, hiszen az alkalmazás egy online kutatást is tartalmazott. E keretében az okostelefonokon keresztül feltett kérdésekkel megkérdezték a szemináriumok résztvevőit, hogy az előadásokkal és az előadókkal mennyire, hogyan voltak megelégedve.

A fotográfia összetett szakma, sok ismeretet követel

Az elképesztő technikai, technológiai fejlődés mellett ne feledjük a fényképezés, a videókészítés mégiscsak az emberről, az embert körülvevő világról szól. A fotográfusnak, a videó-, a filmkészítőnek azt a világot kell bemutatnia, ami körülveszi. S, hogy hogyan mutatja be az őt körülvevő világot, az elsősorban nem technikai, hanem esztétikai, morális, művészeti kérdés.

Ez a konferencia és kiállítás is bizonyította, hogy a fotókészítés, mint szakma, a világ egyik legösszetettebb feladata. Az is bizonyítást nyert, hogy a fényképezés technikájának egyszerűsödésével, a digitalizálódással, az okostelefonok kameraként történő használatával, a social media elterjedésével mennyire általánossá válik, de az is bizonyítást nyert, hogy a professzionális fényképezés egy nagyon összetett szakma. A fotográfusnak nemcsak fotószakmai, technikai ismeretekre van szüksége, hanem a marketing ismeretére, szociológia, a pszichológia, a szociálpszichológia, az etika, a jog, a társadalom működésének alap ismereteire ugyanúgy, mint a sajtó, a műfajok, és végső soron a művészeti részterületek alapos ismeretére.

Nos mindezekről a kérdésekről esett szó PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállításon és Konferencián. Levontam a következtetést:  Érdemes volt részt venni az eseményen.

Barát Tamás

A tudósításról készült fotóriportom ide kattintva tekinthető meg.