A Heti TV főszerkesztője egy tudósítást kért tőlem a Hillary Clinton Donald Trump első nyilvános televíziós vitájáról. Magam még újságíró gyakornokként azt tanultam, hogy egy tudósításban a tudósító nem nyilváníthat véleményt, szorítkoznia kell a tényekre, s arról kell beszámolnia, ami történt. Jelen esetben a tudósító nem tud szabadulni a vita közbeni érzéseitől, s ezért a tudósítás helyett egy jegyzetben szeretne beszámolni, hogy mi is történt szeptember 26-án este a Hofstra University nagytermében.
Ez az Egyetem volt a házigazdája 2008-ban Barack Obama és John McCain szenátor, valamint 2012-ben Obama elnök és Mitt Romney kormányzó közötti vitának. Ez Amerikában az egyetlen egyetem, amelyik valaha is otthont adott három egymást követő elnöki vitának.

A tegnap esti elnökjelölti vitát az AP Hírügynökség becslése szerint nagyjából százmillió amerikai nézte végig. Bárkivel beszéltem a vitát megelőzően, mindenki azt mondta, hogy este nem ér rá, mert a vitát szeretné nézni a televízióban.  Magam egy rendkívül forgalmas úton, New Yorkban a Broadway bronxi szakaszán lakom, s valóban azt tapasztaltam, hogy az utcán jelentősen lecsökkent a forgalom.

Ami a Hillary Clinton és Donald Trump közötti vitát illeti, a rutinos műsorvezető gyakran került bajba, amikor Donald Trump nem hagyta szóhoz jutni, lehengerlően nem hagyta még kérdezni sem. Nem beszélve arról, hogy állandóan közbevágott, amikor Hillary Clinton beszélt. A műsorvezető bár többször is figyelmeztette erre, ennek ellenére Trump ezt figyelmen kívül hagyva állandóan közbeszólt.

Nagyon feltűnő volt, hogy Trump – bocsánatot kérek a nézőktől a következő kifejezésért, de sajnos nem tudom más szóval jellemezni, hogy – végig az egész vita alatt „bunkó” módon húzta az orrát, ahelyett, hogy elővett volna egy zsebkendőt és használta volna.  Magát a vitát, illetve Donald Trump „bunkóságát” úgy tudom jellemezni, hogy a vitában egy ormótlan buldog állandóan leugatta ellenfelét a nem nagyhangú uszkárt.  Az uszkárról tudni kell, hogy mint kutyafajta megosztja az embereket. Nem mindenki szereti, pedig intelligens, nyugodt kutyafajta, érzékeny az emberi hangra, és nem bírja a durva fegyelmet. Ezzel szemben a buldog egy nagyhangú, nehezen idomítható, határozott kutyafajta, amelyik nem adja fel egykönnyen.
A műsorvezetőt egy vizslához hasonlítanám, aki megpróbálta kivizslatni, kikérdezni a vitában szemben álló feleket. Sajnos nem mindig járt sikerrel.

Magáról a vitáról sokan sokféleképpen vélekednek itt az Egyesült Államokban. Egy dolog azonban tény. A vitát követő közvélemény-kutatás szerint a vitát Hillary Clinton nyerte. A CNN közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek több mint 60%-a gondolta úgy, hogy Hillary Clinton volt a jobb vitapartner, s csak 27%-uk gondolta úgy, hogy Trump a nyerő.

A tudósító három érdekes gondolatot szeretne kiemelni a vitából:

1.  Trump szerint Amerikának két dologra van szüksége: Law and order. Magyar fordításban ez a két szó: törvény és rend. Trump szerint Clinton ezt a két szót nem ismeri.
2.  Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég „életerő” ahhoz, hogy elnök legyen. Szerinte bár demokrata párti vetélytársának van tapasztalata, azonban ez „rossz tapasztalat” .
3.  A vitában érdekes számok is elhangzottak. Az egyik ilyen szám volt a tízmillió új munkahely létesítése. Nem szabad elfelejteni, hogy az USA lakosságának száma megközeliti a háromszáz-huszonöt milliót. Ehhez kell viszonyítani a tízmillió új munkahelyet.

A tudósító számára figyelemreméltó az a tény is, hogy ha valaki az USA-ban hibázik, elismeri azt. Igy tett Hillary Clinton, amikor kijelentette, hogy vállalja a felelősséget az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá.

Clinton a közönség szimpátiáját feltehetően a faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben kifejtett álláspontjával erősítette meg.  Clinton kijelentette, hogy szerinte helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. Clinton azt állította, hogy “rendszerszintű faji megkülönböztetés van”. Érdekes módon Trump ebben részben egyetértett Clintonnal, ugyanis kijelentette, hogy a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyol-ajkúak“pokolban élnek”.  Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy “az ember az utcán sétál és agyonlövik”. A fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta – jelentette ki. Clinton szerint azonban nem ilyen negatív a kép.

S ami a tudósító számára – a magyarországi politikai helyzettel való összehasonlítás szempontjából – talán a legérdekesebb kijelentés volt, hogy Trump a műsorvezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, hogy ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.
A tudósító egy ilyen kijelentést Magyarországon nem tudna elképzelni.

Az első vélemények szerint Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának.  Ezzel szemben Hilary Clinton felkészültségével, nyugodtabb hangvételével erősítette pozícióit.

Nos, ez volt az első elnökjelölti nyilvános vita, s ezt követi majd az alelnökjelöltek vitája, s még két vita Hilary Clinton és Donald Trump között.

Feltehetően az elkövetkező vitákat is hasonló érdeklődés követi majd.

A tudósító mindenesetre ezekről is tudósít majd.

A Heti TV nézői Barát Tamás jegyzetét hallották az Egyesült Államokból.

A jegyzet  ide, vagy a képre kattintva megtekinthető:

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=7sGv5Z_5LPg]