New Yorkban immár öt esztendeje működik a “Magyar Szalon“, ahol a nemzetközi közönség rendszeresen találkozhat magyar művészekkel. A szalont öt esztendővel ezelőtt Bogyay Katalin, Magyarország állandó ENSZ-képviseletének vezetője, az ENSZ-nagykövetek Egyesületének elnöke alapította. A szalon április 8-i vendége egy magyar operaénekes, Komlósi Ildikó volt. Tudósítóként jelentettem.

Magyar Szalon

A Magyar Szalon New York-i 2019 április 8-i estjének vendége, a születésnapos Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszoprán operaénekesnő volt.  Hölgyről nem illik elmondani, hogy hány esztendős, de amikor a tudósító rákérdezett a legnagyobb természetességgel megmondta, kerek évfordulót ünnepel, hatvan esztendős.

Komlósi Ildikót, a szalon vendégét Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ Nagykövete mutatta be a megjelent nemzetközi közönségnek.

A közönség soraiban helyet foglalt Alison Smale az ENSZ globális kommunikációért felelős főtitkárhelyettese, valamint számos ország ENSZ nagykövete, illetve számos Amerikában élő magyar is. A tudósító az est közönsége között a nemzetközi sajtó néhány képviselőjét, valamint ismert művészt is felfedezett, így például az orosz származású Sergei Dreznin zeneszerző és zongoraművészt is.

Élő talk-show New Yorkban

Bogyay Katalin nem tagadta meg korábbi foglalkozását, s így az este valójában egy a közönség számára élvezetes élő talk-show volt. Persze ehhez nemcsak az járult hozzá, hogy Bogyay Katalin korábban Magyarországon ismert újságíró volt, hanem az is, hogy Komlósi Ildikó kiváló angolsággal válaszolt a riporteri kérdésekre. Valamint az is élvezetessé tette az estét, hogy a válaszok között Komlósi Ildikó felpattant, s a zongorához lépett majd a beszélgetés témájába vágó opera áriákkal illusztrálta azt, amiről beszélt. Többek között például részlet hangzott el Komlósi Ildikó egyik kedvenc szerepéből, Bizet Carmen című operájából.

A beszélgetés indításául elhangzott a Három út előttem, melyiken induljak?” kezdetű magyar népdal, A zenei illusztrációk között a közönség hallhatta Kodály Zoltánnak “A szívtelen feleség” című dalát is.

A koncert zárószáma után hangzott fel a leghosszabban a közönség tapsa. Komlós Ildikó zárásul a “csók áriát” énekelte el a Sámson és Delila című operából.

Komlósi Ildikót a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára Holló Mariann kísérte zongorán.

Az élő talk-showban  Bogyay Katalin – a riporter – Komlósi Ildikó személyes életútjáról faggatta a születésnapját ünneplő művésznőt. Szó esett a családi háttérről, az indulás éveiről, s a sikerekről is. Komlósi Ildikó elmondta, hogy számára a család jelenti azt a biztos hátteret, amely ahhoz kell, hogy a színpadon megállja a helyét.

A riporter és a művésznő ismertették Komlósi Ildikó életútját, a nemzetközi karriert, amely 1986-ban indult a Pavarotti-énekverseny megnyerésével, majd Luciano Pavarotti mellett Verdi Requiemjében debütált. A budapesti Operaház mellett, a New York-i Metropolitan, a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a veronai Aréna, a drezdai Semperoper és a londoni Covent Garden visszatérő vendége.

A legtöbbet énekelt szerep a Judit – “nem kell kinyitni minden ajtót!”

A beszélgetés fő témája a két legkedvesebb és persze legtöbbet is énekelt szerep, a Carmen és “A kékszakállú herceg vára” Juditjának szerepe volt. Ez utóbbit több mint 150 alkalommal énekelte el. A 150. alkalomra a milánói Scalában 2015-ben került sor, azóta énekelte New Yorkban 2018 októberében, amikor a Magyar Állami Operaház itt vendégszerepelt, s legutoljára az elmúlt héten ismét New Yorkban Fischer Iván vezényletével a Carnegie Hallban hangzott fel a Kékszakállú herceg vára Juditjának éneke. Komlósi Ildikó ezzel kapcsolatban tudósítónknak elmondta, hogy Fischer Iván vezényletével több mint hatvan alkalommal énekelte el a szerepet.

A tudósító, bár a tudósítás szabályai szerint ez nem illendő,  itt mégis szeretné hozzátenni, hogy nem látszik a művésznőn a kora. A tudósító itt köteles hozzátenni, hogy a koncertet követő magánbeszélgetés során Komlósi Ildikó elmondta, hogy kifejezetten fontosnak tartja művészi pályája során az érettséget. S ezt egy példával is illusztrálta: “amikor fiatalon felkértek a Kékszakállú herceg vára Juditjának szerepére, akkor nagyon boldogan vállaltam el, azonban a mai fejjel azt gondolom, hogy akkor nem voltam eléggé érett a szerepre.” – mondta és hozzátette, hogy “ma sokkal érettebben tudom elénekelni Judit szerepét. Nagyon sok mindent kell megérteni ahhoz, hogy egy énekesnő igazán hitelesen tudja átadni a közönségnek Judit érzéseit. Élettapasztalat kell hozzá.”

A tudósítónak a kérdésére, miszerint “mit jelent egy énekesnőnek a kékszakállú és mit jelent Judit? Mi ennek az operának az üzenete a nő, az énekesnő számára?” először csönd volt a válasz. Komlósi Ildikó elgondolkodott. S a rövid hallgatás után kijelentette: “számomra a legfontosabb üzenet: nem kell kinyitni minden ajtót!”

A tudósító itt egy magyarázattal tartozik azon olvasók számára, akik nem ismerik Bartók Béla egyfelvonásos operájának, vagy ahogy még szokták nevezni “misztériumjátékának” történetét.

Az opera szövegkönyvét a közismert magyar filmszakember Balázs Béla írta. A történet a Kékszakállú herceg várában játszódik. Ez a vár egy jelkép, a férfi lelket jelképezi.

A történet kezdetén, a prológ során elhangzik egy fontos mondat, amely az opera megértéshez szükségesnek látszik: “Szemünk, pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent”   – Ez a prológ hozzájárul az opera történetének megértéséhez, hiszen előrevetíti, hogy a nézőnek kell eldöntenie, hogy a történet hol is játszódik, esetleg a néző lelkében belül?

Az opera történetének kezdetén a Kékszakállú és felesége, Judit megérkeznek a herceg várába, vagyis oda, amit a vár jelképez, a férfi lelkébe. Innentől kezdve Judit kérdez, szeretné megismerni újdonsült férje titkait, megismerni annak előző asszonyait. Minden ajtót szeretne kinyitni. A kékszakállú bár vonakodik, de végül is feltárja a vár minden ajtaját, s ily módon az új feleség, Judit szembesül férje titkaival.

Az opera végén a herceg Judit fejére teszi a koronát, s ráadja a legszebb palástot, mert Juditot tartja a legszebb asszonynak. Ezt követően a vár elsötétül. Ezzel a szerzők a nézőre bízzák a történet tanulságának levonását, miszerint, ha a nő mindent megtud az immár hozzátartozó férfi előéletéről, akkor döntenie kell, vagy azt gondolja, hogy csak egy, több korábbi kapcsolatot követően, vagy elfogadja egy életre szóló kapcsolatban, hogy az őt megelőző nők is hatással voltak a férfire, aki miattuk szenvedhetett, egyszersmint ők is gazdagították a férfit.

A beszélgetés végén Komlósi Ildikó megjegyezte “nekem nőként és  énekesnőként is sokat jelent az opera, bár a címben a herceg szerepel, de nekem mégis főként Juditról szól. Judit többet is énekel az opera során, mint a herceg, többet is mutat meg érzéseiből, önmagából.”

Azt est végén a háziasszony, Bogyay Katalin, egy meglepetéssel – születésnapi ajándékkal – kedveskedett az ünnepeltnek. A közönség soraiban helyet foglalt Mága Zoltán hegedűművész, akinek ezen a héten lesz koncertje a Carnegie Hall-ban. Mága Zoltán az est befejezésül – mielőtt a születésnapi tortát behozták volna – szerenádot adott a művésznő számára. Eljátszotta a híres – “a Szól a Kakas már…” – kezdetű dalt, a művésznő és a közönség nagy örömére.

Azt est végén a közönség együtt énekelte Mága Zoltán hegedű kísérete mellett a “boldog születésnapot”-ot, így köszöntve Komlósi Ildikót.

Az ünnepelt Komlósi Ildikó és a tudósító, Barát Tamás