Minden Drága Barátomnak, Ismerősömnek, Tanítványaimnak, és mindenkinek, aki gratulációt küldött születésnapomra!
Mindenkinek – így együtt és nyilvánosan – szeretnék köszönetet mondani mindazért a jóért és szépért, amit a közel 200 gratuláló kívánt nekem. (Így együtt, s elnézést, hogy nem mindenkinek válaszolok egyenként.)
Azt gondolom, hogy, ha a jókívánságok megvalósulnak, akkor a fülem valóban bokáig ér majd, s a 120 év is elérhetőnek tűnik.
Csak remélni tudom, hogy az a jókívánság is beteljesül majd, hogy az élet hatvanhat évesen kezdődik igazán. Így nyugdíjasan ez ugyan nehezen elképzelhető, de talán mégis megvalósul.
Nagyon jól esett, hogy ennyien gondolnak jó szívvel egy nyugerre, aki úgy érzi, hogy mégsem annyi, mint amennyit az évei mutatnak.
A “nyugalmazást” nehezen élem meg, azt gondolom, hogy még nem vagyok annyi, amennyinek hivatalosan tartanak! Azt gondolom, hogy a jókívánságok ehhez még több erőt is adnak nekem.

Köszi szépen mindenkinek!!!
Barát Tamás