Az elkövetkezőkből kiderül (?), hogy véleményem szerint hol is kell élni? Két korábbi tudósításom is szólt erről a témáról. A korábbi tudósításaim szövegén csak annyit változtattam, hogy kihagytam belőlük az események megnevezését. Mert nem az események voltak a lényeges mozzanatok, hanem az az érzés, amit kiváltott belőlem, illetve a résztvevőkből.
Az egyik social media platform rendszeresen azt kérdezi a látogatóktól, hogy „mi jár a fejedben„? Nos, ma nekem is ez a kérdés jutott eszembe, annak kapcsán, hogy tegnap este New Yorkban az operában voltunk. Read More
Miért szeretem? címmel van egy rendszeresen hallható műsorszám a budapesti Katolikus Rádióban. Ebben a műsorban március 7-én, a hetvenötök születésnapom kapcsán rólam esik szó. A szerkesztő Kövér Tamás arról beszél, hogy háromnegyedszázados
Egy normális világban, ha valaki színházba megy nemcsak, hogy normális, de nem is hír. Hiszen a színházba járás hozzátartozik az emberi élethez. Nem dicsekvés tárgya. Manapság, hogy színházba megy valaki, az nem tartozik a normális tevékenységek sorába. Hiszen az életünk sem normális. Így hát dicsekszem: színházban voltam. Read More
A Liszt Ferenc Társaság a közelmúltban Pécset szervezett koncertet, amelyen a főszereplő, a jelenleg pécsi illetőségű Fuchs Gábor zongoraművész volt. Ám Fuchs Gábor nem volt mindig pécsi. A zene világában nemcsak szólistaként, hanem kamarazenészként és tanárként, illetve korrepetitorként is jól ismert. Fuchs Gábor zongoraművész nemcsak a zene nyelvén kommunikál nagyszerűen, hanem több nyelven is beszél, így oroszul, angolul, németül is. Az interjút magyar nyelven adta nekem, a WBPI New York-i tudósítójának. Read More
Boncz Ádám, egy fiatal magyar színész angol nyelven adta elő Kertész Imre Nobel díjas író Sorstalanság című regényéből készült monodrámát New Yorkban az Actors Temple Theatre-ben. A tudósításom. Read More